A dohányzás olyan betegségeket okoz
Mit tesz a dohányzás a szervezetünkkel? Megjelent: A cigaretta nagyon sokféle anyagot tartalmaz és ez által a szervezet minden részére kihatása van.
Ennek következtében a dohányosok várható átlagos élettartama átlagosan nyolc esztendővel rövidebb a nemdohányzókénál. A magyarok dohányosok és nem-dohányosok együtt 97 százaléka gondolja, hogy a dohányzás káros az egészségre. A megkérdezettek háromnegyede szerint a dohányzás nagymértékben károsítja az egészséget, s további 19 százalék szerint is károsítja, igaz, csak kisebb mértékben.
A dohányosok nem kevésbé vannak meggyőződve szenvedélyük káros voltáról, az ilyen kérdezettek 95 százaléka is azon a véleményen van, hogy az egészségre ártalmas a cigarettázás.
Ön dohányzik?
A megkérdezettek többsége a felsorolt betegségek közül a tüdőrákról, a szívbetegségről és az asztmáról állította azt, hogy e betegségeket biztosan vagy valószínűleg okozhatja a passzív dohányzás. Mindez azért fontos, mert a dohányzás kockázatait illető tájékozottság ellenére nem csökken a dohányzás az országban. A Gallup intézet felmérése szerint a magyar népesség körülbelül egy harmadát kitevő dohányzók társadalma nem szűkült az elmúlt öt év során és közöttük egyre több a nő és a fiatal.
Azonnali hatás Az első cigaretta fáj-e amikor leszokott a dohányzásról általában nem okoz különösebb jó érzést: köhögés, szédülés enyhe hányinger jelentkezik, általában ilyenkor még le sem tüdőzik a füstöt. A rendszeres dohányosoknál a nikotinhiány miatt fellépő tüneteket enyhíti a cigaretta, ezért érzik, úgy hogy nyugtató hatású. A rendszeres dohányzás hatásai A rendszeresen dohányzóknál a dohányzás szervezetre gyakorolt hatásai nem kizárólag a nikotin számlájára írhatók, sőt a hosszú távú hatásoknál nagyobb egészségkárosító szerepe van a belélegzett füst irritáló kátránytartalmának és a CO kötődésnek mint a nikotin függőséget okozó hatásának.
Dohányzás okozta betegségek
A dohányzás, mint drog A dohányzás során a nikotin alakítja ki a függőséget. A nikotin az egyik legártalmasabb, nagy addiktív potenciállal rendelkező drog. Ez azt jelenti, hogy nagyon könnyen erős függőséget alakít ki. A dohányzás esetében nincs olyan dózis, amely még ne lenne egészségkárosító. Mind testi, mind lelki függőséget kialakít. A lelki függőség kialakulásáért a dohányzással összefüggő szertartások is felelősek.
A napi szokásokba beépül az ébredés utáni, a kávé melletti, étkezés utáni stb. Elvonási tünetei: az utolsó cigaretta elszívása után pár órával a dohányzás olyan betegségeket okoz hiányérzet jelentkezik, majd 24 óra múlva a nikotin elvonási tünetek is megjelennek: éhség, ingerlékenység, indulatosság, szorongás, koncentráció-gyengeség, nyugtalanság, csökkent szívműködés, növekvő étvágy, székrekedés képében.
A függőség kialakításáért a szociális megerősítők mellett a nikotinfüggőség kialakulása tehető felelőssé.
Navigációs menü
Légutak, tüdő A füst, ahogyan bejut a tüdőbe, útközben irritálja a légutakat, így mindenhol növeli a rák kialakulásának valószínűségét. Szájüregi és ajakrákot leginkább a szivar és a bagó okozhat. Dohányosoknál gyakrabban alakul ki gégerák, légcsőrák, és tüdőrák. A légcső- és tüdőrák kialakulásának valószínűsége szeres, a gégeráké 5-szörös a nemdohányzókéhoz képest, de gyakrabban fordul elő nyelőcső, gyomor, hasnyálmirigy, húgyhólyag, prosztata, vese daganat is.
A tüdőrákosoknak mindösszesen csak fél százaléka nem dohányzott soha korábban. Szoros kapcsolat van a tüdőrák kockázata és az elszívott dohány dózisa között. Minél több napi cigaretta, és dohányos év, annál nagyobb a tüdőrák kockázata. A tüdőrákos betegek kb.
Tartalomjegyzék
Ugyanakkor az erős dohányosok mindössze 10 százalékánál fejlődik ki a betegség, ami egyéb tényezők pl: genetikai háttér szerepére is utal. Ez a dohányosok által leginkább emlegetett példa, miszerint nagyon sokan dohányoznak, de mégsem lettek tüdőrákosok.
Ugyanaz a mechanizmus érvényes itt is, mint minden más daganatos betegség esetében: nem lesz minden nő emlőrákos, nem lesz minden dohányos tüdőrákos, sok múlik az egyéb tényezőkön is, de a dohányzás egy olyan elem az életünkben, amit teljes mértékben mi magunk tudunk befolyásolni, csak rajtunk múlik. Nem csak a daganatos betegségek jöhetnek szóba, hanem a légutakba bejutó füst folyamatos irritáló hatása miatt egyéb krónikus légzőrendszeri betegség is kialakulhat. Ez szintén hozzájárul a dohányosok korai halálozásához.
Az egyik leggyakoribb a dohányosok esetében az ún.
A dohányzás veszélyei
COPD egy krónikus, légúti szűkülettel járó betegség. A COPD négy betűje egy, az egész világon használt rövidítése az angol Chronic Obstructive Pulmonary Disease kifejezésnek, amely szó szerinti fordításban krónikus obstruktív tüdőbetegséget jelent. A COPD egyszerre jelenti a dohányzás olyan betegségeket okoz légutak, azaz a hörgők gyulladásával és beszűkülésével ostrukciójával járó kórfolyamatot, illetve a léghólyagocskáknak és a tüdő szövetének a károsodását tüdőtágulat vagy emphysema.
Normálisan a tüdőben számos apró ún.
- Mihez vezet a dohányzási betegség
- A dohányzástól sárgák lesznek a fogak és nő a dentális plakk mennyisége, ami növelheti a fogszuvasodás és az ínygyulladás kockázatát.
- Abbahagytam a dohányzást és az izzadást
- Szaga volt amikor leszoktam a dohányzásról
- Hogyan lehet izomtömeget szerezni
Ezek alakja leginkább szőlőfürtre hasonlít, egy-egy szőlőszem egy-egy alveolus. Azért jó, hogy ilyen sok kicsi van, mert így lesz a tüdő felülete a legnagyobb és a gázcsere könnyen gyorsan végbe tud menni. Ha kiteregetnénk az alvelosokat befednének egy teniszpályát. A dohányzás hatására viszont elhalnak az alveolusok falai, és sok apró szőlőszem helyet egy nagy léggömbre fog hasonítani, ezzel a felülete viszont jelentősen csökken. Emiatt van az, hogy a dohányosok fizikai megterhelés esetén, hamarabb kifulladnak, úgy érzik nincs elég levegő.
Valamint amiatt is, hogy az oxigén helyett a cigarettából származó szénmonoxid ül a hemoglobin molekulákon.
